A 21. század modern életmódja rendkívül kényelmessé tette mindennapjainkat. Az évtizedekkel korábban még ismeretlen szakmák és foglalkozási ágak döntő többségében a munkavégzéshez szükséges fizikai aktivitás gyakorlatilag minimálisra redukálódott.
Pedig az ókori civilizációk bölcsei is tudták már, hogy a rendszeres testmozgás nemcsak csökkenti az elhízás és betegségek kialakulásának veszélyét, de rendkívül jó hatást gyakorol a szellemi- és lelki állapotunkra is.
Bár az internet világában reklámok és hirdetések sokasága közvetíti felénk az alapigazságot: „amennyiben odafigyelünk táplálkozási szokásainkra, akkor már nagy lépést teszünk az egészséges életmód felé”, ez önmagában még kevés. Nem spórolhatjuk meg ugyanis a fizikai tevékenység, illetve az aktív, vagy kevésbé aktív mozgás végzését. Szerencsére a mai 20-30 éves korosztály tagjai közül egyre többen ismerik fel az utóbbi kitétel szükségességét.
Cikkünkben összefoglaltuk tehát a munka utáni heti – esetleg napi – rendszerességgel megvalósuló testmozgás végzéséhez illő étkezési szokások valamint táplálkozásunk nélkülözhetetlen összetevőinek legfontosabb ismérveit.
„Hivatásos” sportolók esetén természetesen a jelen írásunkban összefoglaltaknál jóval összetettebb elméletek alapján állapítják meg a napi tápanyagbevitel szükségletet. Nem nehéz belátni ugyanis, hogy minél intenzívebb edzést végzünk, annál több energiára lesz szüksége szervezetünknek. Ám annak eldöntését, hogy milyen táplálékból, mennyit és mikor viszünk be a szervezetünkbe, azt már a munkából hazatérve és testedzésbe kezdve nekünk is végig kell gondolnunk.
Étkezés mégis mikor? Sport előtt vagy után?
Mivel az edzőtermi teljesítményünk legalább 75%- a megfelelő táplálkozáson múlik, nem mindegy, hogy mit és mikor eszünk!
Nem kizárólag a sportorvosok szakmai álláspontja, de a rendszeresen edzők körében is megalapozott az a nézet, miszerint a reggeli étkezés valamint az edzés utáni táplálkozás különösen fontos. A futást, úszást vagy éppen a heti rendszerességgel fitnesz klubokat felkeresők egy jelentős része gyakran elhanyagolja az egyik legfontosabbat: az edzés előtti étkezést.
Pedig nem nehéz belátnunk, hogy döntően ezen az étkezésen fog múlni az edzőteremben megnyilvánuló teljesítményünk. Az edzés előtti tápanyag bevitel fogja meghatározni, hogy az aktuális alkalommal ki tudjuk- e hozni magunkból a maximumot.
Ennek érdekében a sportolás előtt 1,5-2 órával mindenképp iktassunk be egy étkezést. Itt sem lehet egy általános értéket leszögezni. A gyorsabb anyagcserével rendelkezők számára 1 órával, a lassabb anyagcseréjűek rendelkezők számára az edzés megkezdése előtt 2 órával érdemes étkezésbe kezdeni. Természetesen ne egy fejedelmi lakomára gondoljunk!
Mozgás előtti étkezésünket mindenekelőtt lassan felhasználódó szénhidrátokból állítsuk össze, mivel ez az összetétel hosszú időn keresztül folyamatos energiaellátást biztosít izmainknak.
A teljes kiőrlésű lisztből készült termékek (pl. teljes kiőrlésű kifli)mellett tökéletesen megfelel erre a célra a rizs vagy éppen a zabpehely is. Ezek az ételféleségek olyan szénhidráttal látják el fokozatosan szervezetünket, amely egészen az edzés végéig ki fog tartani.
Fehérjékből ugyancsak a lassan felszívódókat érdemes előnyben részesíteni, mint például a sovány húsfélék és a tojás.
Sokat és mértéktelenül tehát semmiképp ne együnk edzés előtt. Szénhidrátból nagyságrendileg 40-50 gramm, fehérjéből 30-40 gramm legyen a maximálisan szervezetünkbe juttatott mennyiség.
A legideálisabb állapot az, amikor a mozgás megkezdésekor már semmilyen emésztésre váró táplálék nincs a gyomrunkban.
Hozzászólás