Egészség

Szennyeződések a vizekben – egészséges-e a csapvíz?

vízivó gyermek

Bolygónk háromnegyed részét víz borítja, és a víz az ókori Arisztotelész szerint is a négy őselem egyike. A felismerés még döbbentőbb, ha számba vesszük, hogy a föld hatalmas vízkészletének 97%-a tengervíz, több mint 2%-a lelhető fel sarki jégként és még 1%-ot sem tesz ki az emberiség rendelkezésére álló ivóvíz.

Ráadásul ennek a szárazföldi életet biztosító édesvízkészletnek is arányaiban sokkal nagyobb része felszín alatti, mint tavak és folyók formájában rendelkezése álló felszín feletti víz. Józan ésszel belátható, hogy a tiszta ivóvíz az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele.

A világon a vízhiányról és vízszennyezések okozta problémákról szóló statisztikák megdöbbentőek. A legfrissebb kutatások szerint a betegségek 70%-át még ma is az egészségtelen ivóvíz okozza. Nemcsak arról van szó, hogy a fejlődő világ szennyvizének csaknem 90%-a minden kezelés nélkül ömlik a folyókba és a tavakba. Az ipar, a bányászat és a nagyüzemi mezőgazdaság is hatalmas szennyezéseket okoz

 Víz és az általa okozott betegségek

A századfordulón folyóink és a Balaton vize még iható volt, napjainkban azonban az ivóvizet már döntően tisztítással állítják elő. Az ivóvíz számtalan olyan anyagot tartalmaz, amelyre az emberi szervezetnek minden körülmények között szüksége van. A megfelelő mennyiségű fluort, jódot és ásványi sókat tartalmazó ivóvizet senki sem nélkülözheti.

Léteznek ellenben olyan anyagok, amelyeknek vagy csak egészségügyi határérték alatti mennyiségben lehetnek jelen, vagy egyáltalán nem tartalmazhatja őket – szulfid, ammónium, arzén, nehézfémek, növényvédő szerek – ivóvizünk.

Utóbbiakból is kitűnik, hogy önmagában a természetes vizek is tartalmazhatnak eredetileg egészségünkre káros összetevőket, ám kétségtelen, hogy a vizek szennyeződése döntően az emberi tevékenység következményeiben keresendő. A szennyeződések eredhetnek a levegőből, a talajból – mint a kimosott vegyszerek, esetleg műtrágyák – és leggyakrabban a szennyvizekből.

 Kismamák és csecsemők veszélyben?

 Kevesen tudják, de talán az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró ivóvíz szennyező anyag a nitrát, amely kisbabákban könnyen kiváltja a methaemoglobinaemia névre hallgató un. kék betegséget. A csecsemő szervezetébe bejutó nitrát a baktériumok hatására nitritté alakul, amely a vörösvérsejtekbe behatolva a vérfestéket methaemoglobinná alakítja át, képtelenné téve azt az oxigén szállítására. A korábbi évtizedek pánikkeltése ellenére a vezetékes ivóvízzel rendelkező lakásokban a kismamák nyugodtan adhatják kisbabájuknak a csapvizet, hiszen az ivóvíz minőségének kontrollja a szolgáltató állandó feladata.  A probléma korábban a fúrt, vagy ásott kúttal rendelkező háztartásokban adódott, ahol a terhesgondozás ideje alatt nem határozták meg a tej hígítására szánt ivóvíz nitrát-tartalmát. A víz forralása – a baktériumokon kívül – a nitrátot nem távolítja el.

Bár hazánkban a statisztikák szerint napról-napra kevesebb a szennyezett víz által okozott járványos és egyéb betegségek száma, a WHO becslése szerint a vízszennyezés és a vízhiány következtében a fejlődő országokban naponta legalább 25 ezer ember hal meg.

Vannak olyan aggodalmak is a vízzel, hogy annak bizonyos természetes összetevői is károsak lehetnek. Itt elsősorban a deutériumra kell gondolni, ez azonban téves feltételezés. A deutérium a hidrogén egyik izotópja, amely segíti a természetes sejtosztódást. Ugyanakkor a daganat sejtek kevéssé képesek alkalmazkodni a deutériummentes környezethez, ezért javasolják a betegek számára a csökkentett deutérium-tartalmú vizek fogyasztását.

Újabban a mikroszennyeződések miatt is aggódhatunk. Akár a csapvízben is megjelenhetnek és meg is jelennek olyan mikroszennyeződések, amelyek szinte a kimutathatósági határ alatti mennyiségben fordulnak elő. Ezek lehetnek gyógyszermaradványok, de akár drogszármazékok is. A tudomány mai állása szerint ezek jelenléte olyan csekély, hogy semmilyen egészségkárosító hatás nem tételezhető fel, de a kutatók folyamatosan napirenden tartják a kérdést. Ez a probléma elsősorban a parti szűrésű vizeknél fordul elő, a mélységi rétegvizekig az ilyen típusú szennyeződés még nem ért le. Szerencsére.

 

 

 

Címkék

About the author

Kolozsi Beáta

Hozzászólás

Click here to post a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.